Akadálymentesített változat
HUENDEPLCZRU
Legújabb bejegyzések
03.20.
Kedves Gyerekek!Szeretettel és színes programokkal várunk titeket a Húsvéti Ünnepek alatt! Húsvét vasárnap hozzátok el nekünk nyuszis rajzaitokat, hétfőn pedig várlátogatás keretében kalandos tojáskeresésre invitálunk benneteket! Az öt különböző színű tojást összegyűjtők jutalomban részesülnek! A játék részvételének feltétele az érvényes várbelépő, vagy helyieknek várkártya.
03.19.
HÚSVÉTI CSALÁDI BÜTYKÖLDESzeretettel várja a gyerekeket és a felnőtteket a Jurisics-vár Művelődési Központ és Várszínház és a Szabóhegyért Közösen Egyesület kézműves foglalkozására a Jurisics várba 2024. MÁRCIUS 28-ÁN (CSÜTÖRTÖK) 15.00-18.00-IG A KÖSZHÁZ-ba.
03.19.
Húsvéti készülődésA Hajnalcsillag Néptáncegyüttes meghív minden érdeklődőt a 2024. március 25-én, hétfőn, 17.00 órától a Jurisics vár KÖSZHÁZBAN
megrendezésre kerülő húsvéti kézműves délutánra.
03.01.
Húsvéti nyitvatartásA Jurisics vár a Húsvéti ünnepek alatt és az az utáni héten is minden nap nyitva tart. Szeretettel várjuk kedves vendégeinket!
02.16.
Kézműves foglalkozás a Nemzeti Ünnepen2024. március 15-én egész nap kézműves foglalkozást tartunk nyitva tartási időben a belépőt váltó (vagy várkártyával rendelkező kőszegi lakosoknak) látogatóinknak.
Rajzoljatok a várbeli élményeitekről és egyben üzenjetek az utánatok jövő látogatóknak. Havonta díjazzuk a legjobbakat!
Várszínház 2013

A JURISICS VÁR

A kőszegi alsóvár legrégebbi része a 13. században épült. Az eredetileg gótikus stílusú belső várat később kibővítették; a reneszánsz és barokk korban is átalakított épületegyüttes uradalmi várkastélyként szolgált. Kétszigetes jellege ma is megfigyelhető: jól látható, hogy az elővárat és a belső várat is vizesárok vette körül.

A kép a reneszánsz folyosón készült az első emeleten, a lovagterem főbejárata előtt. Betekintést nyerhetünk a vár udvarára, és jól látszik a turisták által is látogatható északi torony.

Az elővár épületei gazdasági célokat szolgáltak, itt volt a kocsiszín, az istálló, s itt helyezték el az őrséget is. Az elővár udvarából az egykori vizesárok fölött vezető, csapóhíd elbontása után épült téglahídon lehet eljutni a belsővárig. Az északi szárnyban gótikus falfestések őrződtek meg, az ablakok körül reneszánsz festés és sgraffito látható. A vár az 1532-ben, a Bécs felé nyomuló oszmán hadak rohama elleni védekezést vezető várkapitányról kapta a nevét. Jurisics Miklós maroknyi védőserege 19 ostromot vert vissza; az ő győzelmeikre emlékeztet a Kőszegen mindennap 11-kor megszólaló harangszó.

A vár déli sarkán található Forintos bástya előtt készült a kép, bemutatva a körbejárható ágyúpadot.

Kőszeg várának első említése 802-ből származik: Einhard krónikája említi castellum Guntionis néven. A tatárok elvonulása után kezdődött meg az Alsóvár kiépítése a völgybeli település mellett, ami a középkorban átvette a nehezen megközelíthető Felsővár földesúri birtokközpontjának szerepét. A 13. század végén birtokosa a Héder nemzetség volt. 1289-ben Albert herceg elfoglalta a várat. 1291-ben III. András a hainburgi béke feltételeinek megfeleően az Óvárat leromboltatta. 1327-ben Károly Róbert több háborúskodás után elfoglalta a Kőszegi családtól a várat, majd győzelme után 1336-ban jelentős privilégiumokkal segítette a város lakosait a fejlődésben. Az osztrák betörések megelőzése érdekében fokozatosan kiépítették a városfalakat, melyeket erős tornyok védelmeztek. A falakat övező árkokba pedig, a közeli Gyöngyös patak vizét vezették be. 1392-ben a vár a Garai családé, 1445-ben a Habsburgoké volt, tőlük Hunyadi Mátyás 1482-ben visszavette, de 1492-ben a Habsburgok ismét elfoglalták.

Legismertebb ostromát az 1532-ben Bécs városa felé vonuló Szulejmán török szultán óriási seregétől szenvedte el, aki ellen Jurisics Miklós várkapitány mintegy ezerfőnyi, kisebb részben katonáiból, de inkább a bemenekült környékbeli jobbágyokból szervezett védősereget. A huszonöt napos viadal során az Oszmán Birodalom hadai minden lehetséges eszközt bevetettek. Végül közös megegyezéssel nyolc toronyra nyolc török zászlót engedtek kitűzni a magyarok, így a szultán számára látszólagos győzelmet jelenthetett neki Ibrahim török nagyvezér, így elvonulhattak Kőszeg falai alól déli irányba. A szultán a Király-völgy, és a Kálvária-hegy közötti dombról követte az eseményeket. Ez a hely azóta a Szultán-domb elnevezést viseli. Mivel Bécs városát jelentős osztrák seregek biztosították. Habsburg Ferdinánd a hősies vitézségéért Jurisich Miklóst bárói rangra emelte és neki adományozta Kőszeg városát. Jurisich azonban fiú utód hátrahagyása nélkül halt meg, így visszakerült a királyi kamara kezelésébe. 1695-ban a vár és az uradalom Esterházy Pál (nádor) birtokába került, majd a család egészen 1931-ig birtokolta a kőszegi várat. Ezt követően eladták és honvédségi tulajdonba került 1955-ig.

Az előző évszázadokban még sokszor ostromolták a kereskedővárost az erdélyi, császári és kuruc csapatok, mert gazdag polgárházaival vonzó zsákmányt jelentett. 1777-ben a várat tűzvész pusztította, ekkor bontották le védőműveinek nagyobb részét.

Nézze meg ezeket az oldalakat is!